A keleti kultúrákban a teázásnak évezredes hagyományai vannak, így nem meglepő, hogy különleges és szabályozott szertartásai alakultak ki a forró ital fogyasztásának. A legismertebb teaszertartások talán a kínai és japán kultúrához köthetők, de sok más nemzet is kialakította a maga ceremóniáit. Minden szertartás más és más, így az eszközök is változóak helyzettől függően. Röviden tekintsük át, hogy a két leghíresebb teázó nemzet mit használ a szertartásaihoz!
Kung Fu cha, azaz a hagyományos kínai tea elkészítése
A szertartás során a teát készítő mester minden apró részletre odafigyel, kézmozdulatai szabályozottak. A kínai teaszertartáshoz jellemzően oolong teát használnak. Szükséges hozzá egy Yixing agyag teáskanna, ami egy máz nélküli agyag kanna, melyet mielőtt érintkezne a tealevelekkel forró vízzel öblítenek ki és melegítenek fel. Ezek a kannák üvegszerűek és „emlékeznek” a benne készített tea ízére.
A tealeveleket tölcséren keresztül, tea szedő lapáttal juttatják a kannába. A tisztesség csészéje nevű edényből öntik a teát, hogy mindenkinek azonos adag jusson. A tea teaszűrőn keresztül kerül a csészékbe. Az aromákat pedig fogyasztás előtt egy kis aromacsészéből szívhatjuk magunkba. A teakedvenc vagy teaszellem, azaz zisha egy agyagból készült szobrocska, melyre ha forró vizet öntenek, megváltoztatja a színét. Jó szerencsét tulajdonítanak neki, de funkciója annyi, hogy megállapítsák vele, jó-e a víz hőfoka.
A vendégeknek kínálótálcán nyújtják az aroma- és kóstoló csészét – utóbbiból fogyaszthatják a teát. Külön teakendőt használnak a teás edények törléséhez és megfogásához, a csészékből kiöntött forró víz pedig vízgyűjtő tálba kerül. Melegítéskor és öblítéskor csipesszel fogják meg a csészéket, és egy tisztító bottal szedik ki a kanna csövében megrekedt tealeveleket, míg a tea kanál a kanna belső falára ragadt levelek eltávolítására szolgál. A szertartás során különleges, fából vagy bambuszból készült tálcát használnak, melynek rácsos teteje átengedi a kiömlött folyadékot a tálca fiókjába.
Mit használnak a japánok?
A japán teaszertartás, a csadó igencsak bonyolult, művészi élmény, amely szintén hatalmas odafigyelést igényel. A japánok már a 8. Századtól teát szolgáltak fel a császár udvarában, a ceremónia pedig hosszú idő alatt tökéletesedett. A szertartásnak, melynek során matcha teát készítenek, két fajtáját különböztetik meg, a a nem-hivatalos (csakai, 茶会) és hivatalos (csadzsi, 茶事) teaszertartást. A csakai rövidebb, kisebb létszámú és egyszerűbb alkalom, míg a csadzsi sokkal hivatalosabb, szigorúbb összejövetelt jelent, együtt jár egy teljes tradicionális japán étkezéssel, édességekkel, erős, majd enyhe teákkal. A csadzsi akár négy órán keresztül is eltarthat.
A teaszertartáshoz évszaktól és eseménytől függően különböző csadógut, azaz teás készletet kell használni. Ebben a készletben található egy csakin, egy kicsi négyszögletes, vászonból vagy kenderből készített anyag, ami az edények és csészék törlésére szolgál. Teáscsészéből, azaz csavanból a szezontól vagy a szertartás okától függően más méretűt és formájút használnak.
A japán teaportartók (csaire) 5-10 cm magas, hengeres, vállas kerámiaedénykék. A tea közvetlenül ezekből kerül a csészékbe. A csasakut, azaz kaparókanalat általában egyetlen ág bambuszból faragják, és arra szolgálnak, hogy a teaport az ideiglenes tárolóedényből a csészébe kanalazzák.
A teakeverőt, azaz csaszent mindenki ismeri, aki látott már matcha teát. Ezt az eszközt használják a teapor forró vízzel való összekeverésére. A teakeverők minden esetben egyetlen bambuszágból vannak faragva, de gyorsan elhasználódnak, így a vendéglátónak illendő minden egyes csakai vagy csadzsi alkalomkor újat használnia.
A teaszertartásokban közös, hogy teljes testtel és lélekkel kell rajtuk részt venni, mert arra szolgálnak, hogy kiszakadjuk a hétköznapok zakatolásából. A fegyelmezett, szigorúan szabályozott ceremóniák során a figyelmünket kizárólag a teázásra összpontosítjuk, ettől lesz az élmény emelkedett. Ha jól csináljuk, mi is úgy érezhetjük, hogy ott vagyunk a kezdetekben, a több száz évvel ezelőtti teaszertartásokon!
