Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy japán legenda a rókákról. Valami neked is derenghet, még akkor is, ha nem mélyültél el a japán kultúrában, hiszen Liza, a rókatündér is egy ilyen történet főszereplője volt. Lássuk, hogy mik is azok a rókaszellemek valójában!
Mi az a kicune?
A kicune (きつね) annyit tesz japánul, hogy róka. A felkelő nap országában rengeteg népmesében és legendában szerepelnek a ravaszdiak, akiknek mindig más szerepük van a történetekben. Előfordul, hogy segítik az embereket, máskor viszont keresztbe tesznek nekik és átverik őket. Egyvalami azonban közös bennük, a legtöbb mesebeli rókának különleges tulajdonságai vannak, nem csak a rókaszellemeknek.
A japán róka-mítoszok Kínából erednek, a kínai mesékben szerepeltek először kilencfarkú rókaszellemek. Egy japán kutató, Kijosi Nozaki szerint a kicunék már a IV. századtól pozitív szereplők voltak Japánban, Kínából azonban csak a negatív jellemzőket vették át. Kijosi szerint régen Japánban a rókák az emberek közelében éltek, ez táplálta a legendákat is, amelyek hamar sajátos, japán színezetet kaptak.
Kik azok a rókaszellemek?
Az ősi japán vallást sintónak hívják, eredeti jelentése: a szellemek útja. Itt ugyanis nem a hagyományos értelemben vett istenek alakították a földi élet eseményeit, hanem szellemek, vagyis kamik. Van kamija a cselekedetnek és teremtményeknek, természeti jelenségeknek is. A rókák pedig az Inari nevű kami hírvivői. Inari az aratás és gabona, a termékenység és a rizs kamija, tehát a mezőgazdasághoz van köze.
Egy ősi legenda szerint Inari úgy került kapcsolatba a rókákkal, hogy egy napon egy rókacsalád érkezett az Inari-hegy lábához, hogy felajánlják az ott élő szellemnek szolgálataikat. Ezt Inari szívesen el is fogadta, és kinevezte a rókákat a hegyen lévő szentély védelmezőivé. Egy másik történet magyarázata szerint a rókák azért csapódtak Inari mellé, mert gyakran látni rókákat az aratási területeken, ahol rágcsálókat esznek, akik egyébként károsítanák termést. Tehát a rókák ugyanúgy, mint Inari, óvják a földeket. Ilyen bőséget hozó róka látható a Lucky Matcha teákon is, amelyek dobozukban egy titkos pozitív üzenetet hordoznak, hogy bőséget és jólétet idézzen elő.
Az Inarikat szolgáló kicunét, zenkonak, vagyis jó rókának nevezik. Őket égi rókáknak, fenségesnek tekintették, és Inari rókáknak is hívták. Az Inari szentélyek északi bejáratánál szokás szerint két rókaszobrot helyeztek el, hogy védjék a helyet, tiszteletükre pedig piros ruhadarabot akasztottak a nyakukba. A kicunék egy másik fajtája a jako, aki ravaszul, rosszindulatúan viselkedik. Létezik azonban ninko is, egy olyan láthatatlan rókaszellem, amit az emberek csak akkor érzékelnek, amikor megszállja őket. Ilyen rókaszellem lehetett Liza is a híres magyar filmben! A filmben szereplő rókaszellemről itt olvashattok egy mélyebb fejtegetést.
Egy mese a kicunék ravaszságáról
Több japán mesében is megmutatkozik a kicunék komikus oldala. Ennek a címe: Rókák, és a csel tanulságot is hordoz benne.
A mese szerint egy házban vendégek boroznak, és arról beszélnek mennyire megszaporodtak az elvarázsolt rókák a környékbeli mocsárban. Van ott egy pökhendi ember, Tokutaro is, aki elvállalja, hogy elmegy a mocsárba, hogy bebizonyítsa, őt nem tudják a rókák megtéveszteni.
Ott találkozik a falufőnök lányával, akit hazakísér, a szüleinek pedig azt mondja, hogy a lány róka és ő túl akar járni az eszén. Ezt azzal próbálja bizonyítani, hogy megégeti a lányt, de véletlenül halálra kínozza. Tokutarót halálra ítélik, de egy szerzetes megvédi a kivégzéstől. Azt mondja, hogy Tokutarót csak a jó szándék vezérelte, a közösséget akarta megvédeni. Az pedig, ha ő is meghal, nem hozza vissza a lányt.
Cserébe Takutaro beleegyezik, hogy ő is szerzetes lesz. Végül leborotválták a fejét és tényleg szerzetessé válik. A csavar a történetben, hogy a róka itt nem a nő volt, hanem maga a Takutarót segítő szerzetes, vagyis a kicune egy tekintélyes bölcs szerepébe bújt. Megtréfálta Takutarót, hiszen ő egy gyönyörű nő képébe bújt rókát várt volna. Persze a róka megmentette a férfi életét és a tisztességes élet, a szerzetesség felé terelte.
A rókák tehát a japán mítoszokban nem egyszerű figurák, hanem nagyon is összetett személyiségek, akik különféle tulajdonságokkal és magas intelligenciával vannak felruházva. Kicsit ezért a magyar népmesék rókáinál titokzatosabbak és varázslatosabbak egyszerre!
Végül egy cuki kis videó! Japánban ma is nagyon szeretik a rókákat, külön rókafalvakat is lehet találni az országban:
